Pilisi Bioszféra
Rezervátum
együttműködés
A Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a területen található települések önkormányzatai, szakmai és civil szervezetei együttműködésében működő térségi összefogás, amely egy világszintű hálózat része.
1976-ban, az UNESCO kezdeményezésére elindított bioszféra rezervátum hálózatnak a modern világ egyik legfontosabb kérdésére kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával.
A Pilis és a Visegrádi-hegység teljes területét magában foglaló Pilisi Bioszféra Rezervátum dr. Madas László, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság alapító igazgatójának kezdeményezésére 1981-ben jött létre.
A Pilisi Bioszféra Rezervátumot körülöleli a Duna, amely itt töri át a Kárpátokat, majd folyásiránya délre kanyarodik, ezért nevezik ezt a tájat Dunakanyarnak. A Budapest közelében fekvő középkori városoknak, erdők között megbújó falvaknak köszönhetően Magyarország egyik legszebb és a turisták körében legkedveltebb tájegysége.
PILISI BIOSZFÉRA REZERVÁTUM kiadvány 2026
A PBR célkitűzései:
- Megőrzés: a Pilis-Visegrádi-hegység térségében található változatos ökoszisztémák, tájak fennmaradásának támogatása, a fajok sokféleségének és genetikai változatosságának megőrzése.
- Fenntartható fejlődés: a helyi körülmények között megvalósítható, ökológiai szempontból fenntartható társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődés elősegítése.
- Kutatás, oktatás, ismeretterjesztés: a természetvédelemmel és a természetközeli erdőgazdálkodással és ökoturizmussal kapcsolatos tudományos kutatások és monitorozás támogatása, valamint az oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységeket elősegítése.
Zónarendszer – területi különbségek
A természeti, táji értékek védelme érdekében a bioszféra rezervátumok területét három zónára, övezetre kell felosztani. Ezeket a PBR esetében a térkép mutatja.
Zónarendszer – területi különbségek
Magterület: elsődleges a megőrzési és kutatási funkció, emberi tevékenység csak kivételes esetben megengedhető, pl. kutatási tevékenység, ill. élőhelykezelés esetén. Feladata, hogy hosszú távú védelmet nyújtson a rajtuk élő életközösségeknek, növény- és állatfajoknak.
Védőövezet (puffer zóna): a magterületeket veszi körül, fő feladata ezek védelme. Korlátozottan és szabályozott mértékben folyhat rajtuk emberi tevékenység, amely nem lehet ellentétes a természetvédelmi célokkal. Folytathatók például tudományos kísérletek a természetes vegetáció kezelésére, a károsodott területek helyreállítására, és ezeken a területeken fontos a környezeti nevelés és az ökoturizmus elősegítése.
Átmeneti övezet: itt mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenység is folyhat a helyi közösségek, a természetvédelmi szerveztek, kutatók, civil szervezetek és magánszemélyek együttműködésével. Jellemzően nem védett területen helyezkednek el.




